A Szent István Bazilika – egy fenséges klasszikus Budapest szívében

A Szent István Bazilika 2026 őszén rendezi meg először a Stephanus Nemzetközi Orgonafesztivált.  Sokan tudják, hogy Budapest legnagyobb katolikus temploma kiemelkedő kulturális célpont is egyben. A fesztiválra hangolódva, hadd idézzünk fel 5+1 történelmi érdekességet!

1. Hosszú építési időszak

A Bazilika 54 évig épült, az alapkövet 1851. október 4-én, a zárókövet 1906. december 8-án, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén helyezték el. A Bazilika külső kialakítása Hild József, majd halála után Ybl Miklós, a belső tér kialakítása Kauser József és az akkori plébános, Lollock Lénárd nevéhez fűződik.

A főbejárat mellett kialakított kiállítás végigvezeti a látogatót a Bazilika több mint fél évszázados építéstörténetén.Korabeli tervrajzok és archív felvételek idézik fel az épület születését.

2. A Bazilika névadója

Eredetileg a Bazilika névadó szentje Szent Lipót lett volna, a Habsburg-ház iránti tiszteletből. Lollock Lénárd plébános, aki nemzeti érzelmű volt, kezdeményezte az Esztergomi Érsekségnél, hogy a templomot Szent Istvánról, Magyarország államalapító királyáról, az első keresztény uralkodóról  nevezzék el. Végül a Vatikán külön engedélyével sikerült a templom nevét megváltoztatni.

Az altemplomban látható Szent Lipót dombormű arra emlékeztet, hogy a templom eredetileg az ő tiszteletére épült volna. A Bazilika végül államalapító királyunkról, Szent Istvánról kapta a nevét.

3. Magyar művészek

A Szent István Bazilika belső terének kialakítása Kauser József nevéhez fűződik, aki ragaszkodott ahhoz, hogy kizárólag magyar művészek munkái díszítsék a templomteret. Olyan képző- és iparművészek alkotásai találhatók meg itt, mint Stróbl Alajos, Feszty Árpád, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Róth Miksa és még sorolhatnánk.

A Bazilika belső terét kizárólag magyar művészek alkotásai díszítik. Benczúr Gyula monumentális festménye a templom egyik legismertebb és legjelentősebb műalkotása.

4. Freskók helyett üvegmozaikok

A Bazilikában, más korabeli templomokkal ellentétben,  nincsenek  freskók. Minden, amit a mennyezeten látunk, valójában mozaik, azaz egy előre megfestett kép alapján üvegmozaikokból elevenítették meg a képek témáját, ami ugyanolyan látványos, viszont sokkal tartósabb megoldás. Ezen kívül az üvegmozaikok a fényt is sokkal inkább beengedik a templomtérbe.

5. Működő templom

Bár a Szent István Bazilika a köztudatban úgy él, mint Budapest egyik kiemelkedő épülete, mégis elsősorban egy működő templom, amelyben a napi szentmiséken kívül a Katolikus Egyház minden más szentségét is kiszolgáltatják. 

+1. Bazilika nagyorgonája

A Szent István Bazilika nagyorgonája egyidős a templommal, azaz 1905 óta teljesít szolgálatot a liturgiákon, egyházi ünnepeken, eseményeken és önálló koncerteken is.

A Stephanus orgonafesztivál alkalmával ez a grandiózus és titokzatos  orgona fog megszólalni a legkülönfélébb interpretációkban.  A fellépőkről és repertoárról hamarosan újabb részletekkel szolgálunk.

A Bazilika 1905-ben épült nagyorgonája közel hatezer sípjával Magyarország egyik legjelentősebb hangszere. A Stephanus orgonafesztivál koncertjein ez a páratlan hangszer is megszólal.

Fedezze fel a Bazilikát!

A Stephanus Nemzetközi Orgonafesztivál koncertjei előtt vagy után érdemes időt szánni a templom kevésbé ismert kincseinek felfedezésére is. Minden részlet egy újabb történetet mesél Budapest egyik legkülönlegesebb épületéről.